Megjelent a Fürkésző gyerekmagazinban
ARIADNE SWEET – A
KATICA FARSANGJA
Ez a mese olyan
régen történt, hogy még nem voltak pöttyei a katicabogárnak.
Elmesélem, jól
figyelj!
Történt egyszer,
hogy a kerek erdő szélén farsangot rendeztek az állatok. Bölcs bagolynak
öltözött a szamár, báránynak a farkas, tündérnek a boszorkány. A Katicabogárka
is hírét vette a bálnak, de nem volt semmi ötlete, minek is öltözhetne ő,
hiszen nem volt semmi csak őrá jellemző tulajdonsága. Elhatározta hát, hogy
egyszerűen csak ő lesz a legszebb a bálban.
De mit is vehetne
fel?
Türkizkék, selyem
estélyi ruhát álmodott magának, szivárványos tündérszárnyakkal, akár a
szitakötőé. Képzeletében lélegzetelállítóan pompázott benne a bálon, minden
szempár reá szegeződött, csodálva szépségét. El is viharzott Rák apóhoz, aki
híres szabó volt a kerek erdőben. Rák apó szívélyesen fogadta a Katicát, de
türkizkék selyem, és a szárnyakhoz csillámló zöld szín sajnos nem volt a
raktárában. Sajnálkozva tárta szét nagy rákollóit. A Katicabogárnak
szertefoszlottak csodás álmai.
-Micsoda
bosszúság!-sóhajtott.
-Ki tudja ezt
még!-mondta a bölcs Rák apó és piros selymet terített a Katica elé. Szép volt a
piros selyem is. Katicánk megrendelte hát a piros estélyi ruhát. Napról-napra
jobban megbarátkozott a gondolattal, hiszen piros ruhában majdnem annyira szép
lesz, mint az elképzelt türkizkékben. Eljött a ruhapróba napja. Izgatottan
várta a percet, amikor majd a tükör elé fordul, a habos-selyem báli ruhában, és
elsőként megláthatja szépségét. Rák apó mosolyogva terítette elé művét. A ruha
valóban mesés volt. Katicánk a boldogságtól nevetve próbálta magára. De jaj!
A ruha nem állt
neki jól. Olyan volt benne, mint egy piros, gömbölyű ribizli. -Micsoda
bosszúság!-sóhajtott.
-Ki tudja ezt
még!-mondta a bölcs Rák apó.
Közeledett a
farsangi bál napja, nem volt mit tenni, felhúzta hát Katicánk a piros,
selyemruhát, még ha úgy is festett benne, mint egy pirosan mosolygó
ribizliszem. Elindult benne a bálba.
A kerek erdőben
elviharzott mellette egy tündérjelmezbe bújt boszorkány, egy báránynak öltözött
farkas, aztán legutoljára a bölcs bagolynak öltözött szamár. De jaj!
A szamár, csak
szamár maradt, még ha bölcsek jelmezét is hordta, és ahogyan mellette
eliszkolt, egy sáros pocsolyába csapta patáit, és beborította a Katica
gyönyörű, piros selyem ruháját fekete sárpöttyökkel. -Micsoda
bosszúság!-sóhajtott a Katica.
Rák apóra gondolt,
ő mit is mondana erre?
-Ki tudja ezt még!
Piros is volt,
gömbölyű is, most már fekete pöttyös is.
De mégis ő lett a
bálban a legszebb.
-Nézzétek, milyen
szép a Katicabogárka!-kiáltott a tündérnek öltözött boszorkány, a báránynak
öltözött farkas, és a többi maskarába öltözött erdei állat. Felálltak, és
megtapsolták. Katicánk boldog volt, és Rák apóra gondolt. Valóban nem lehet
tudni, mikor fordulnak bosszúságból, jóra a dolgok. Annyira megszerette új
ruháját, a fekete pöttyökkel, hogy még ma is azt viseli. Azóta piros, dundi, és
pöttyös a katicabogár.
Felhasznált
anyagok:
Katicabogár:
paradicsom, fekete olajbogyó
Rák: sonka, sajt,
fekete olajbogyó
Bagoly: sajt,
fekete és kalamata olajbogyó, zöldhagyma, egész bors
Bárány: karfiol,
fekete olajbogyó
Farsang szeműveg:
sárgarépa, paradicsom, petrezselyemzöldje
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése