Katrabóca - Supă de zăr

Knézy Judith, Somogy régi ételei   könyvéből 1988

A könyvben számos régi étel receptje található, mint például a juva, katrabóca, dödölle, tungeri, tejfölsajt, görhöny, prósza, lekváros kevert vagy vert perec.

                                                         Katrabóca avagy aludtejleves            

Hozzávalók:  2 liter tej, 1 evőkanál liszt, 4 szelet pirított kenyér, só.

Elkészítése:  A házi tehéntejet szobahőmérsékleten megalvasztjuk(24-36 óra). 12-16 óra után egy evőkanállal a felületén összegyűlt tejszínt leszedjük, majd a tejet tovább alvasztjuk. Mikor teljesen megaludt, egy késsel darabosra vágjuk, kis lángon 45-50 °C fokra melegítjük, közben 1-2 x finoman átkeverjük, majd félrevesszük és 1-2 órát pihenni hagyjuk. Egy szűrőbe sűrű textilt teszünk, egy edényre állítjuk és beleöntjük a kihűlt aludttejet, majd a textil négy sarkát összefogjuk, megkötözzük és felakasztjuk, hogy a savó lecsöpögjön. A savót feltesszük főni, ízlés szerint megsózzuk, majd hozzáadjuk a liszttel kikavart tejszínt és 2-3 percig forraljuk. Tálaláskor belemorzsoljuk a túrót és pirított kenyeret adunk mellé.

Megjegyzés: Behűtve nagyon finom(melegen is jó), nyári napok tökéletes hűsítő levese. Az eredeti recept plusz tejet és tejfölt írt hozzá, de szerintem fölösleges, a tejszín amit a házi tehéntej zsírossága adott, pont elég volt hozzá. Nagy melegben vigyázni kell, hogy az aludttej ne savanyodjon meg túlságosan.  

Knézy Judith, 1988-ban megjelent  Somogy régi ételei  könyvében lejegyzi, hogy a honfoglalás kori somogyiak, Koppány vezér alattvalói, a búzát, kölest és árpát termesztették, és később elterjedt a rozs és a zab is, melyekből főként kásákat és kelesztetlen lepénykenyereket készítettek. A kenyérsütés ritka, ünnepi alkalom volt, de a vízimalmok elterjedésével mindennapossá vált. A rozs volt a fő gabonanövény, de a XIX. század közepétől kevertek a kenyértésztába kukoricalisztet és krumplit is. A kerti növények is fontos táplálékot jelentettek, mint például a bab, lencse, káposzta és répafélék, melyekből főzeléket készítettek. A káposzta különösen népszerű volt, és többféleképpen tartósították. Az állattartás is jelentős volt, főként juhot és disznót tartottak, később pedig szarvasmarhát is. A disznóvágás nagy ünnep volt, és a húst különféle módon tartósították. A vadászat és a halászat is fontos szerepet játszott, de a vadászat inkább a nemesség kiváltsága volt. A halakat nyárson sütötték, halászlét főztek, és tartósítás céljából füstölték vagy szárították. Tejtermékekből is sokat fogyasztottak, és a szőlőtermesztés és borkészítés szintén jelentős volt. A gyümölcsök közül a szilva volt a legkedveltebb, aszalták és lekvárt készítettek belőle.

                                                    Supă de zăr            rețetă veche din zona Somogy/Ungaria

           Ingrediente:  2 litri de lapte vacă(de casă), 1 lingură de făină, 4 felii de pâine prăjită, sare.

 Prepararea: Laptele de vacă se toarnă într-un vas de ceramică și se lasă la acrit la temperatura camerei, timp de 24-36 de ore(depinde de căldură). După 12-16 ore, se colectează cu o lingură smântâna de la suprafață, iar laptele se lasă să se închege în continuare. Când este complet închegat, se taie cuburi cu un cuțit, după care se încălzește la foc mic până la 45-50°C, timp în care se amestecă ușor de 1-2 ori(laptele se va brânzi), apoi se ia deoparte și se lasă timp de 1-2 ore la răcit. Se pune un material textil dens într-o strecurătoare, se așază peste un vas și se toarnă laptele brânzit el, apoi se strâng cele patru colțuri ale materialului textil, se leagă și se suspendă pentru a se scurge zerul. Zerul obținut se pune la fiert, se sărează după gust, apoi se adaugă smântâna colectată amestecată cu făina și se fierbe timp de 2-3 minute. Se ia deoparte și se lasă la răcit. La servire, se adaugă brânza sfărâmată în supă și se servește cu pâine prăjită.